2016. október 14., péntek

Bucsú

Búcsúznék de mégsem
 
Mesze mennék nélküled,
de még itt hagyni féltelek.
Hívnak újra a rezgések,
valaminek nevezett érzések.
 
Hívnám az erőt,
hogy vágjon a térben időt.
Hívnám a fényt,
hogy utat mutasson mint rég.
Hívnám az életet,
mi régen felleg hátán érkezett.
Hívnám az esőt,
mi volt azt mossa el, a felhőt.
 
Mesze mennék, úgy féltelek,
Veled lennék,de vezetnek.
Mesze lennék már nélküled,
Honvágyam rég bekebelez...
 
Gabóca...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Esőcseppek terhelik arcom. Esőcseppek terhelik arcom, mint kimondatlan, régi gondok, végigfolynak némán bennem, mint emlékből visszatérő fol...