Az élet bizonytalan valami,
de akad benne néhány pillanat,
amit az ember
sosem szeretne elfelejteni.
Amit örökre bevés az emlékezetébe,
hogy
aztán bármikor elő vehesse,
és újra meg újra elmerenghessen
rajta.
. Mintha meg ált volna a világ,
minden mozdulatlanná
merevedett.
A fényképedre meredtem,
hát mégis létezel,
mégsem fagytál
bele az időbe.
.. A döbbenet ideje, ereje,
csupán három hónapig
tartott,
Azt mondod túl rég volt,
és rövid ideig tartott .
"barátságunk",
amit együtt megéltünk ,
úgy érzem hiányzom,
hogy hiányzik minden ami akkor történt...
igen ma erzem ,
mar olvad a jeg...
ereje nol, a varva vart napsutes.
H.G.M. Gaboca... 2015.06.28.
2016. október 14., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Esőcseppek terhelik arcom. Esőcseppek terhelik arcom, mint kimondatlan, régi gondok, végigfolynak némán bennem, mint emlékből visszatérő fol...
-
A hajnal Hajnalban, korán, a pirkadatban, csámborgok haza fáradtan. S csak ámulva nézem, ahogy menekül, az éj sötétje tova....
-
Én leszek Ha esik az eső, s úgy hívogat. Arcodon én leszek, az eső csepp, mely simogat. Ha betakar a magány, s vele az ...
-
Egy pillanat, egy mozzanat, Élénken él megragadt, A múlt ott maradt, A lelked szabad. Egy pillantás ami elkap, Egy érintés mely...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése