Bánatra

Én leszek

 

Ha esik az eső,

s úgy hívogat.

Arcodon én leszek,

az eső csepp, mely simogat.

 

Ha betakar a magány,

s vele az éj sötétje.

Szemedben én leszek,

A teli Hold fénye.

 

Ha az álomból, felkelt,

a reggel ténye.

Lelkedben én leszek,

a felkelő nap fénye.

 

Ha hallod a szelet,

amint süvítve meglel.

Minden mit érzel, én leszek,

A szél mi körül ölel.

 

Ha hideg a fuvallat,

s zord a tél.

Zsigeredben én leszek,

a tűz s a forró hév.

 

Ha érzed feltámadt,

benned valami elszakadt.

Érzésed én leszek,

a múlt mely eláraszt...

 

Gíbóca...