Hideg tél
Jégcsapok az éjben,
Holdvilág fényében,
millió csillagot szórva,
ragyognak a térben.
Mily gyönyörű, úgy féltem,
felhő kúszott az égen,
már el is tűnt minden,
az éj sötétjében.
Hópihe táncolva hull alá,
Ezernyi csillámot szórva szét,
arcomhoz érve,fényét veszítve,
olvad szét.
Távozik könnycseppként,
elsiratott emlékként.
Mily szomorú vég,
mégis oly mesés.
Karácsony ünnepek,
millió ragyogó képpel,
Izzó csillámok jelenések,
tündöklő csillag fényével.
Lehullott a hó, itt a tél.
Felettem kitisztult az ég,
oly tisztán csak kék.
mindent magamhoz ölelnék
Úgy éreztem pont mint rég.
Álmokból szőtt új világ,
lelki szemeimen át,
nem ismernek már határt,
talán hinnem kéne,
s lenne újra, régi, új barát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése