Mint buzgó patak,
S mint nyíló virág,
Úgy siess tavasz,
ha kinyílt a
világ.
Mint izgő mozgó délibáb,
Ahogy nyomokat fúj a szél,
Meg téveszt
nincs határ,
Mint száguldó szél,
S mint lehulló levél,
Úgy jön a tél,
S
a nap úgy kél.
H.G.M. Gaboca 2015.04.09.
2016. október 14., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Esőcseppek terhelik arcom. Esőcseppek terhelik arcom, mint kimondatlan, régi gondok, végigfolynak némán bennem, mint emlékből visszatérő fol...
-
A hajnal Hajnalban, korán, a pirkadatban, csámborgok haza fáradtan. S csak ámulva nézem, ahogy menekül, az éj sötétje tova....
-
Én leszek Ha esik az eső, s úgy hívogat. Arcodon én leszek, az eső csepp, mely simogat. Ha betakar a magány, s vele az ...
-
Egy pillanat, egy mozzanat, Élénken él megragadt, A múlt ott maradt, A lelked szabad. Egy pillantás ami elkap, Egy érintés mely...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése