2016. október 14., péntek

Fantázia

" Fantom kép a képzelet "


A fantázia mint képzelet,

pokoli történet,

fenséges fények,
pokoli szerkezet.


Félelmetes a képzelet,

mesebeli tények.

Tisztább s könnyebb,
 mint ami valaha létezhet.


A gondolat világa,

csábító árnya,

csendben átjárja,
lényem valójában.


A fantázia határa,

rohan vágtázva,

mesék világa,
lelkem szabadsága.


A védelem harcosa,

démonok pusztítója,

a nephilimek gondja,

a rendnek fenntartója.


Álmok kincstára,

elmém raktára,

vételen távlata,

a képzelet határa.


H.G.M.  Gabóca

2016.03.22.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Esőcseppek terhelik arcom. Esőcseppek terhelik arcom, mint kimondatlan, régi gondok, végigfolynak némán bennem, mint emlékből visszatérő fol...