Gondolat
Úgy érzem akarnám,
mi várna rám.
Talán újra hallanám,
mint hajdanán.
Az ölelő éjt,
ki szabadon élt.
A leplével elért,
cserébe semmit nem kért.
Maradt a fájdalom,
meghasonlott vágyakon.
Elmúló léteken,
feltörő fényeken.
Megújult tévhitek,
eltűnő tény képek,
Megmaradt emlékek,
itt maradt fényképek.
Gabóca...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése