2016. október 14., péntek

Nyugalom

Túl nagy a csend ,
lelkemben idebent.
Hol szél nem fúj,
hol vihar nem dúl.
nyugodt mint a víz tükre,
néha fodrozódik az érintésre,
semmit nem érezve,
távozik könnyet nem ejtve,
az idő végletébe...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Esőcseppek terhelik arcom. Esőcseppek terhelik arcom, mint kimondatlan, régi gondok, végigfolynak némán bennem, mint emlékből visszatérő fol...